A földi börtön

 

Sokféle irodalmi, mitológiai, filozófiai, vallási előképe van annak, hogy Az elme gyilkosaiban a Föld börtönként jelenik meg. Nem átvitt értelemben, hanem nagyon konkrétan börtönként, ahol rabokat tárolnak.

A Föld maga egy börtön. Az emberiség a rabok ebben a börtönben.

Az előképek között találunk olyat, mely szerint az emberiség a Földön élt, és valakik (gonosz isten vagy istenek, démonok, szellemek, idegenek) megszállták a bolygót fizikai vagy/és mentális síkon, és így lettünk mi rabok – más elképzelések szerint minket valakik hoztak valahonnan, tehát már földi létünk előtt is rabok voltunk, a földi lét pedig ítélet.

Charles Hoy Fort 1874-ben született, 1932-ben halt meg. Élete nagy részében az emberiség mintázata után kutatott. Évtizedeken át gyűjtötte a híreket, beszámolókat, és elemezte azokat, összefüggéseket, visszatérő elemeket keresve. Úgy vélte, megtalálta az „emberiség mintázatát”. Így írt az eredményeiről: „Mi valaminek a tulajdona vagyunk. Úgy vélem, valamihez tartozunk. Egykor ez a bolygó senkiföldje volt, aztán más világokból lények érkeztek ide, és a Föld az ő tulajdonukban van.”.

Az elme gyilkosai univerzuma szerint ez a bolygó egy börtöntelep, melyet egy civilizáció tart fenn. Ebben a civilizációban a lélek mindennapos tudományos tény, a lelket halhatatlanak, de legalábbis a testtel összevetve rendkívül tág időhatárok közt létező valaminek tekintik. Halálos ítélet nem lehetséges, helyette feledés van. Akiket „halálra ítéltek”, azokat leküldik a Földre. A rabruha az emberi test. Rácsok nincsenek, helyettük vannak hamis emlékek, blokkolt emlékek, rögeszmék, és a távolság.

Aldous Huxley merengett el egyszer: „Lehetséges, hogy ez a bolygó egy másik világ pokla”. Tökéletes meglátás.

Az elme gyilkosai univerzumában az emberiség egy galaktikus birodalom által örök feledésre ítélt bűnözőkből áll. Ezek a rabok sokféle faj tagjai, személyiségük széles skálát ölel fel. Van köztük őrült, van köztük gonosztevő, van köztük géniusz és szabadságharcos. Igen vegyes társaság, csupa kezelhetetlen alak, akiket persona non grata státuszba helyezett az innen 149 fényévre „lakó” hatalom.

Ahogyan én tudom, börtönőrnek lenni nem éppen elismert foglalkozás. Információim szerint a magyar börtönőrök nagyon rossz fizetést kapnak, társadalmi oldalról megvetés övezi a szakmát, sokuk titkolja, hogy mivel foglalkozik, a beosztás pedig idegileg és egészségileg is megviseli őket.

A Föld nevű börtönben lenni büntetés, akár elítélt valaki, akár személyzet. A különbség az, hogy ha valaki a személyzet része, akkor egyszer hazamehet, míg ha elítélt, akkor soha.

A Hármak, a legfelsőbb kaszt, Darla, Vufír és Anhaido, a Föld börtön vezetői, a galaktikus birodalom lecsúszott polgárai. Kudarcaik büntetéseként kapták kinevezésüket. Mindhárman a birodalmi politikai gépezet karrierista, feltörekvő alakjaiként buktak el, és ahogyan a mondás tartja: magasról nagyot lehet esni.

Számukra a földi munka büntetés, bizonyos értelemben terápia. Van idejük átgondolni, mit és hogyan követtek el, mit és hogyan kellene a jövőben cselekedniük, ha végre eljön a nagy nap és visszatérhetnek.

Darla azt mondta: „Ezek a szemek látták Krisztust a kereszten”. Igazat mondott. Akkoriban épp felment a felszínre járni egyet.

 

Forrás: https://www.duncanshelley.com

A cégünk adatokat nem tárol, harmadik félnek személyes adatokat nem ad át,
hírlevelet, DM levelet nem készít és nem fogad.